Hazánk legrégebbi - és elsőnek rangsorolt - egyetemén, egyúttal a magyar könyvtár- és információtudomány első (négy évtizeden keresztül egyedüli) szaktanszékén, illetve intézetében hagyomány a folyamatos megújulás.

A bolognai folyamat keretében elindított 3+2 éves képzés friss tapasztalataival, az intézetünkhöz kötődő egyetlen hazai könyvtártudományi doktori program műhelyeként, korszerű szemlélettel és időszerű szakirányokra épülő oktatási szerkezettel folytatjuk elődeink munkáját:

Magyarországon az egyetemi könyvtárosképzés itt, az ELTE Bölcsészettudományi Karán indult meg az 1948/49-es tanévben. A létrehozott közművelődési és szakkönyvtári hálózatok igényeinek megfelelően rövidesen átalakult és korszerűsödött a kezdetben erősen történeti jellegű oktatás.

Kovács Máté tanszékvezetői kinevezésétől (1956) kezdve a fejlődő könyvtári rendszer szükségleteit felmérve, tanszékünkön jött létre az esti és levelező képzés, valamint nálunk indult el a kiegészítő képzés is a könyvtárosi diplomával nem rendelkező szakemberek számára.

Tíz évvel az alapítás után, 1958-ban itt zajlott le az első könyvtártudományi doktori szigorlat, s 1996-ig tanszékünkön 164 könyvtártudományi bölcsészdoktori disszertációt védtek meg. A magyar könyvtáros szakma és az időközben vidéki képzőhelyeken is megindult könyvtártudományi felsőoktatás tudós kutatói, oktatói szinte kivétel nélkül tanszékünkön végeztek, szereztek doktori címet.

A nyolcvanas évek végétől a számítástechnika, a tudományos tájékoztatás, a multinacionális adatbázisok, a kilencvenes évek végétől az EU információk, majd az üzleti információk kezelésének oktatásával, kutatásával bővítettük programunkat.

Intézetünk oktatási és kutatási koncepcióját napjainkig meghatározta a nagy hagyományú 5 éves egyetemi könyvtárosképzés, és a végzett, tudós szakembereket fogadó könyvtártudományi doktori képzés szerves egysége. A hazai könyvtártudományi diszciplínák legfelső szintjét, a PhD-fokozatot adó doktori képzést 1997-ben dr. Voit Krisztina akkori tanszékvezető irányításával valósítottuk meg, és azóta is biztosítjuk szakmánknak és tudományágunknak az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola programjaként. A képzés élén 2000 és 2013 között prof. dr. Sebestyén György állt, a doktori program jelenlegi vezetője prof. dr. Kiszl Péter.

2001-től a kredit alapú tanterv, majd a főiskolai képzés teljes integrálása és az intézetbe strukturálódás teremtette meg az oktató- és kutatóhely mai, korszerű kereteit.

2003-ban így jött létre az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet, mint az ELTE BTK egyik legfiatalabb szervezeti egysége a Könyvtártudományi Tanszékből, az Informatika Tanszékből, illetve az Informatikai és Oktatástechnikai Központból. Utóbbi 2008-tól a Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal égisze alatt működött. 2005-ben az intézet részévé vált a Főiskolai Könyvtár-Informatika Központ (az ELTE egykori Tanárképző Főiskolai Karának Könyvtár Tanszéke), mely 2008 őszére beolvadt a Könyvtártudományi Tanszékbe. 2006-ban az intézethez csatlakozott az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, amely 2009-ben a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetbe integrálódott. Szervezeti egységünk 2012. július 1-jétől – prof. dr. Kiszl Péter intézetigazgató előterjesztése alapján - Könyvtár- és Információtudományi Intézetként folytatja munkáját, és két tanszéket foglal magában:

• Könyvtártudományi Tanszék
• Informatika Tanszékből névváltozással létrejött Információtudományi Tanszék.

2004-től intézetünk adott helyet az ország könyvtárosképző intézményeit tömörítő informatikus könyvtáros BA és MA konzorciumnak prof. dr. Sebestyén György elnökletével.

2006 őszétől a MAB feltétel nélküli, teljes akkreditációjával indult el intézetünkben a BA képzés három szakirányon:

• könyvtörténet szakirány
• információ- és tudásmenedzsment szakirány
• EU-információ szakirány

2008. július 4-én kelt határozatával a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)

• szaktudományi (kutatás-fejlesztési) információmenedzser és
• üzleti információmenedzser szakirányokon engedélyezte informatikus könyvtáros mesterképzéseink indítását a 2009-es tanévtől.

2014-től intézetünk gondozza az ének-zene alapszakon belüli zenei könyvtáros specializációt.

2017-től várjuk hallgatóinkat a könyvtárostanár osztatlan tanárszakon is, az alábbi képzési formákban:
- 10 féléves osztatlan könyvtárostanár képzés szakpárban
- 2 féléves könyvtárostanár mesterszak tanári végzettséggel nem rendelkező könyvtárosok számára
- 4 féléves könyvtárostanár mesterszak tanító vagy tanár végzettséggel rendelkezők számára.

A képzés folyamatos korszerűsítése, az országos szakmai álláspontok kialakítása, illetve az intézményi vélemények egységesítése érdekében a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, illetve a Magyar Könyvtárosok Egyesülete képviselői 2015. március 24-én az ELTE BTK-n tartott ülésükön megalakították a Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiumát, melynek elnökévé prof. dr. Kiszl Pétert, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatóját választották.

2017-2018 között intézetünk része volt a szombathelyi Savaria Egyetemi Központban működő Savaria Könyvtártudományi Csoport.

2019-ben módosítottuk a mesterszakos hálótervünket a mindenkori munkaerőpiaci és a hallgatói igényekhez igazodva. Az addigi specializációkat (kutatás-fejlesztési információmenedzser, üzleti információmenedzser) megszüntettük, helyükbe egy kötelezően választható tantárgyakból álló szakmai modul került, mely félévről félévre lehetőséget nyújt az aktuális trendeknek és szakmai igényeknek megfelelően az évfolyam érdeklődési köréhez illeszkedő egyéni haladásra, a szélesebb körű ismeretszerzésre. 2022-től mesterszakunk elnevezése könyvtár- és információtudományra módosult.

2019-től prof. dr. Kiszl Péter a Magyar Rektori Konferencia Társadalomtudományi Bizottságának tagja.

A Bölcsészettudományi Kar valamennyi hallgatója számára elérhető informatikus könyvtáros minor mellett 2023-tól az információ- és tudásmenedzsment specializációt is elvégezhetővé tettük minorként más szakos hallgatók számára. Részt veszünk az ügyvitel minor és szerkesztői ismeretek minor, a művészeti instruktor és a kultúrák közötti üzleti kommunikáció mesterszakok oktatásában is.

2024-ben átadtuk intézményünk makerspace laborját, ahol a gyűjteményi digitalizálás berendezései (könyv- és diaszkenner, OCR, fotósátor, 3D tárgyszkenner) mellett 3D nyomtató, programozható (mBot) és építhető (LEGO) robotok is rendelkezésre állnak. Az informatikus könyvtáros alapképzésben, a könyvtár- és információtudomány mesterképzésben, valamint a könyvtárostanárképzésben kötelező kurzuselemként szerepel a makerspace lehetőségeinek megismerése, és felkínálunk a labor berendezéseit bemutató közismereti kurzust további szakok hallgatóinak is.

A 2010-es évek közepétől jelentős nemzetköziesítési munka folyik intézetünkben, melynek köszönhetően sorra jelennek meg magas presztízsű (Q1) folyóiratokban közleményeink, s számos külföldi diák érkezik hozzánk, valamint 2024/2025. őszi tanévben vendégprofesszorként nálunk tanított és kutatott Ragnar Andreas Audunson (Oslo Metropolitan University). 2024-ben került sor az első angol nyelvű doktori disszertáció megvédésére.

Barátné prof. dr. Hajdu Ágnes szervezésében 2015-ben informálisan vendégül láthattuk Sinikka Sipilä IFLA elnököt intézetünkben, 2023-ban pedig Barbara Lisont, az IFLA elnökét köszönthettük. 2021-ben pedig előadást tartott nálunk Antonia Arahova leendő IFLA elnök. Barátné prof. dr. Hajdu Ágnes a Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöke (2007–2015), majd elnöke (2015–2023) volt, az IFLA igazgatótanácsának (Governing Board) tagja két ciklusban is (magyarként először és eddig egyetlenként választották meg a legmagasabb testületbe a szervezet 1927-es megalakulása óta) (2015–2017, 2017–2019), az International Society for Knowledge Organization (ISKO) nemzetközi osztályozáselméleti társaság nemzetközi tudományos testületének tagja (2010–). 2010–2011 között tagja volt a Bill and Melinda Gates Alapítvány tanácsadó testületének. Az IFLA Knowledge Management Szekciójának megalapítása óta (2003) vezetőségi tagja, egy terminusban (2006–2009) titkára. 2023-ban beválasztották a Stichting IFLA Global Libraries Foundation (SIGL) öt tagú vezetőségébe. Az IFLA Building Strong Library and Information Science Education (BSLISE) Working Group tagja 2020-tól, az IFLA Regional Division Committee (Europe) tagja 2021-től.

Intézetünk Valóságos könyvtár – könyvtári valóság címmel 2013-ban elindította Magyarország legnagyobb, bírálati rendszerű könyvtár- és információtudományi konferenciasorozatát, melyhez 2017-től már lektorált tanulmánykötet is társul. A szakirodalommal történő ellátás biztosítását szolgálja a 2021-től megjelenő Útmutató könyvtáralapításhoz című tankönyvsorozatunk. A tudományos ismeretterjesztés jegyében 2016-ban újraindítottuk a Nyitott Napok előadásfolyamot. 2024-ben gratulálhattunk az 50. sikeres doktori (PhD) disszertáció megvédéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia havonta megjelenő folyóirata, a Magyar Tudomány 2024 októberében prof. dr. Kiszl Péter vendégszerkesztésében önálló tematikus blokkot szentelt a könyvtár- és információtudománynak. Az összeállítás oktatóink által készített közleményei nemzetközi viszonyrendszerben tárgyalják a tudományterület aktuális kérdéseit, reflektorfénybe helyezve a hazai kihívásokat.

Eredményeink igazolják annak jelentőségét, hogy az ELTE könyvtár- és információtudományi képzései a klasszikus könyvtáros hivatás értékeinek megtartása mellett hangsúlyozottan készítik fel hallgatókat a versenyszféra elvárásainak (is) megfelelő, jelentős értékhozzáadással bíró, innovatív információs szakmunkák elvégzésére, a legtehetségesebb hallgatókat pedig motiválja a kapcsolódó területeken a tudományos pálya és a doktori tanulmányok megkezdésére is.

Magyarország első számú könyvtár- és információtudományi képzőhelyén hallgatóink:

• a teljes könyvtár- és információtudományi képzési ciklust elvégezhetik az alapszaktól a doktori képzésig;
• az ország első egyetemének első karán tanulhatnak: az ELTE a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban általában a legmagasabban rangsorolt magyar intézmény;
• nagy múltú, az országban elsőként, az 1948/49-es tanévben alapított - és egykor olyan neves tudósok vezetésével működő, mint Kovács Máté, Fülöp Géza, Voit Krisztina – könyvtár- és információtudományi intézetében sajátíthatják el a könyvtárosság, az információszervezés, az információgazdálkodás fortélyait - mottónk ezért "a jövő a múltra épül";
• korszerű infrastruktúrával felszerelt intézményben, nagy tapasztalattal bíró és emellett fiatalos szemléletű oktatók segítségével mélyíthetik el elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket;
• egy vagy több szemesztert több mint húsz külföldi ERASMUS partnerintézményünk egyikében tölthetnek el;
• kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerünkön keresztül különféle projektekben, műhelymunkákban, pályázatokon, rendezvényeken vehetnek részt;
• számos együttműködő partnerünk (könyvtárak, nonprofit szervezetek, vállalkozások) jóvoltából korszerű tematikájú szakmai gyakorlatokat teljesíthetnek, kihelyezett kurzusokon is tanulhatnak, és a szakma által javasolt szakdolgozati témákból is választhatnak;
• tanulmányaikat élénk, mozgalmas hallgatói élet kíséri Budapest szívében, a Trefort Kertben;
• diplomáik jól konvertálhatóak, a könyvtárak mellett a nonprofit szektor más munkaadóinál vagy akár a versenyszférában is el tudnak helyezkedni, a gyakorlati tapasztalat szerint akár már hallgatóként is;
• ott tanulhatnak, ahová a legtöbb jelentkező szeretne bekerülni, és ahol a legmagasabb az országban a hallgatói létszám.

 

 

Vezetők és oktatók Intézetünkben

Tanulmányok képzőhelyünk történetéről