Oktatónk a XXIII. Országos Nevelésügyi Konferencián

Dr. Csík Tibor adjunktus Pedagógia, könyvtár, könyvtárpedagógia címmel előadást tartott a XXIII. Országos Neveléstudományi Konferencián.

Absztrakt

A könyvtárakhoz szinte a kezdetektől fogva kapcsolódtak művelődéstámogató és oktatási feladatok. A könyvtárakról és a könyvtári keresésről a Theresianumban órákat tartó Michael Denis (1729-1800) udvari könyvtáros volt talán a magyar könyvtárügyre a legnagyobb hatással. Tanítványai közé tartozott ugyanis gróf Festetics György (1755-1819), a Georgikon és gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi alapítója. 

A könyvtártudományi képzés ambivalens módon viszonyult a könyvtárosok oktatási tevékenységéhez. Míg például Melvil Dewey (1851-1931) – az amerikai könyvtárosképzés megindítója – a könyvtárat iskolának, a könyvtárost tanárnak tekintette, Jesse H. Shera, (1903-1982) – aki vezető alakja volt mind a kutatásnak, mind a doktori programnak – úgy vélte, buta színlelés, hogy tanárt játszunk. Az iskolai oktatásban azonban John F. Dewey (1859–1952) – filozófus, pszichológus – eszméi nyomán egyre inkább teret nyert a könyvtárhasználat az amerikai iskolákban. Az 1970-es években véglegesen eldőlt, hogy az ún. bibliográfiai instrukciókat és a használóképzést magasabb szintre kell emelni, így váltak az 1980-as és 90-es évek az ún. információs műveltség standardjai kidolgozásának időszakává, amit az ezredfordulón a tanár könyvtárosok képzési követelményeinek elfogadása követett. 

Magyarországon a könyvtárak, köztük az iskolai könyvtárak küldetése 1956-tól egészen a rendszerváltásig a „szocialista öntudatra nevelés” volt. A könyvtárhasználati ismeretek 1978-ban kerültek bele a tantervbe. Az 1995-ös nemzeti alaptantervben a könyvtárhasználat már az informatika műveltségterület részét alkotta. A 2000-es évek elején indult hazánkban a könyvtárpedagógiai, majd 2012 után a könyvtárostanár-képzés. A ma is érvényes 2020-as alaptantervben nem szerepel sem a műveltségi területek, sem a tantárgyak között könyvtári vonatkozású. A könyv- és könyvtárhasználat, az információkeresés és a kritikai gondolkodás az egyes tantárgyakon belül, az információforrások egy része pedig a digitális kultúra tananyagában kapott helyet. 

Ma már általánosan elfogadott, hogy valamennyi könyvtártípusnak, de kivált az felsőoktatási és az iskolai könyvtáraknak oktatási feladataik vannak, amelyeket a nemzetközi könyvtárosszervezet (International Federation of Library Associations and Institutions – IFLA) ajánlásokban, az amerikai könyvtárosszervezet (American Library Association – ALA) standardokban határoz meg. Az UNESCO a média- és információs műveltség átadásában számít a könyvtárakra. Mindezek alapján arra keressük a választ, hogy a könyvtárak oktatási tevékenységének milyen sajátosságai vannak, és miként adhatják át az információs műveltséget, felkészítve ezzel az egész életen át tartó tanulásra. 

A konferencia honlapja:
https://onk2023.ppk.elte.hu/
Program:
https://onk2023.ppk.elte.hu/download/ONK2023_reszletesprogram_1025.pdf