Kézirattári bemutatóóra az OSZK-ban

2026. március 25-én harmadéves könyvtörténet-specializációsaink az OSZK Kézirattárába látogattak. A bemutatóóra első felében Janzsó Miklós ismertette a legfontosabb kézikönyveket és kódexkatalógusokat, majd pedig ízelítőt kaptunk a nemzeti könyvtár középkori kézirataiból. Megcsodálhattuk az OSZK legkisebb (Cod. Lat. 552, Psalterium, 15. sz.) és legrégibb (Cod. Lat. 442, Beda Venerabilis: Vita s. Cuthberti, c. 800.) kódexét, illetve töredékét; egy gazdagon díszített Flamand kalendáriumot (Cod. Lat. 396, c. 1470); az Acephalus-kódexet (Cod. Lat. 405, 14. sz.); továbbá Jankovich Miklós egyik, eredeti kötésben fennmaradt Curtius Rufus kódexét (Cod. Lat. 161, 1444). A nem-latin nyelvű kéziratokat egy görög Tetraeuangelion (Cod. Graec. 1, 12. sz.), egy héber nyelvű Széfer Mordecháj (Fol. Hebr. 1, 1372–1373), egy olasz hajózási atlasz (Fol. Ital 8, 1474), valamint egy német alkimista kézikönyv (Cod. Germ. 36, 1487–1492) képviselte.

Ezt követően Földesi Ferenc osztályvezető kalauzolásával a Kézirattár újkori dokumentumainak sokféleségébe nyerhettünk bepillantást. Az irodalomkedvelők számára különösen nagy élmény volt, hogy kézbe vehettük az A szegény kisgyermek panaszai, a Zrínyi második éneke, a Toldi és a Toldi estéje szerzői autográfját (utóbbit két változatban). Megismerhettünk két olyan kéziratot is, amelyek nem sztár-darabok, viszont jól példázzák, hogy egyetlen kézirat sem hétköznapi, mert mindegyik unikális. Egy 19. századi, német nyelvű Albumban, azaz emlékkönyvben, nem csak bejegyzések és rajzok láthatók, hanem beleragasztott metszetek, sőt egy hajtincs is. A látogatás zárásaként bemutatott, a tatai kapucinusok működéséről szóló, 18. századi, latin nyelvű kötetes kézirat betekintést enged a szerzetesek mindennapjaiba. A dokumentum fontosságát növeli, hogy a kolostor könyvtára nem maradt fenn, csak néhány kötete ismert.

 

- A Kézirattár az OSZK honlapján
- Copia Digitalizált Kéziratok (OSZK)

- Fényképek a látogatásról galériánkban (Bibor Máté felvételei)