Ismét vendégünk volt Ács Pál
2025.03.07.
A Nyitott Napok 2025. tavaszi szemeszterének első rendezvényére február 19-én került sor. Ács Pál, az ELTE címzetes egyetemi tanára csaknem egy évtizeddel ezelőtt már szerepelt a sorozatban. Akkor átfogó előadást tartott, most egy résztémára fókuszált. A szent és a profán: Paris ítélete Pesti Gábor Újtestamentumának címlapján c. előadásában elmondta, hogy Pesti Gábor a 16. század első felében kibontakozó magyar erazmista humanizmus egyik legjelentősebb alakja volt. 1536-ban jelentette meg magyar nyelvű tetraevangéliumát Bécsben, Johannes Singrenius nyomdájában. A kötet címlapja alsó lécének medalionjában egy Paris ítéletét ábrázoló különös ábrázolás látható: Paris fegyveres vitézként a földön fekszik, előtte áll a három meztelen istennő. Az előadás amellett érvelt, hogy a címlapterv a kor szokásainak megfelelően keresztény értelemben használta fel a frivol mitológiai jelenetet. Paris ítélete az egykorú ábrázolásokon a bűnbeesés bibliai történetének antik megfelelője volt. Krisztus mint a második Ádám megszabadította az emberiségét Ádám vétkének következményeitől. Mivel a bécsi nyomdadíszek metszője id. Lucas Cranach hatása alatt dolgozott, az előadás Cranach képeinek szimbolikájából értelmezte a címlapképet, összehasonlítva azt a nyomdában készült más címlapokkal. A könyv egyéb illusztrációi (pl. Piramus és Thisbe) is arra utalnak, hogy a díszek kiválogatásakor a könyv tervezői az antik mitológia allegorizálásával üdvtörténeti keretbe helyezték Pesti Gábor magyar evangéliumfordítását.
Kapcsolódó linkek:
Fényképek az eseményről galériánkban (Németh Katalin és Bibor Máté felvételei)