Az RMNY "sötét anyaga" a Nyitott Napokon

2024.12.08.
Az RMNY
A 2024. novemberi Nyitott Napok-délután két szempontból is rendhagyó volt. Egyrészt több előadó szerepelt, de erre korábban már kétszer akadt példa. Az viszont először fordult elő, hogy egyikük online vett részt a rendezvényen.
Farkas Gábor Farkas (OSZK), Káldos János (nyugdíjas könyvtáros, OSZK) és Király Péter (GWDG, Göttingen) alig egy éve, 2023 őszén informális kutatócsoportot hozott létre. Céljuk, hogy megvizsgálják, milyen eszközökkel lehetséges megbecsülni, hogy hány olyan kiadványt nyomtathattak 1473 és 1685 között a Kárpát-medencében, amelyekről semmilyen információval nem rendelkezünk. Ez a kiadványhalmaz tekinthető Falk Eisermann tanulmánya nyomán a Régi Magyarországi Nyomtatványok „sötét anyagának”. A kezdeti feltételezés szerint jó adatok alapján és jó módszerek kiválasztásával lehetséges a becslés. Az RMNY nyomtatott kötetei alapján béta változatban elkészült a kutatáshoz szükséges adatbázis (RMNYStat). Ez kifejezetten statisztikai célokat szolgál, és nem tekinthető az RMNY hivatalos adatbázisának, nyílt tudományos adatként adják közre. Segítségével különböző szempontú statisztikák és vizualizációk készíthetők. A becsléshez többféle, a könyvtörténeti kutatásban korábban már alkalmazott matematikai statisztikai módszert használtak, amiből – a vizsgálatok alapján – néhány bizonyult megfelelőnek. Ezek alapján becslésük szerint 5432 körül lehetett az adott időszakban megjelent összes kiadvány száma, és ebből 1071 teljesen ismeretlen még. (Ez a ma is meglévő kiadványok 30,8%-a.) A módszerek és eredmények értékelése még elvégzendő feladat. Az eddigi eredmények alapján további fejlesztési lehetőségek rajzolódnak ki a példányokra vonatkozó adatok, valamint a kora újkori magyar művelődéstörténeti adatbázisok összekapcsolásának területén. A kutatás során az is kiderült, hogy az RMNYStat adatbázis, ami eredetileg kutatásuknak csak a mellékterméke volt, kiválóan hasznosítható a kora újkori könyv- és általánosabban a művelődéstörténettel kapcsolatos tudományos kérdések megválaszolásához is. Például annak kiderítéséhez, hogy hogyan változott a nyomdai termelés intenzitása, milyen képet festenek a nyomtatványok a felekezetek állapotáról, folytatódott-e a 17. században a szépirodalmi és szórakoztató kiadványok 16. században megfigyelt tendenciája stb.
Az előadást követően Farkas Gábor Farkas, Káldos János és Király Péter válaszolt Moldován István, Perger Péter, Szovák Márton és mások kérdéseire.

Kapcsolódó linkek:
- Lost Books. Reconstructing the Print World of Pre-Industrial Europe
- Eisermann, Falk, The Gutenberg Galaxy’s Dark Matter: Lost Incunabula, and Ways to Retrieve Them

- Fényképek  az eseményről galériánkban (Németh Katalin, Szabó Jázmin és Bibor Máté felvételei)